○2.Bevezető○

*máshol, máskor, egy kívül álló szemszögéből*
- MICSODA??? Befejezi???? NEEEEEEEEEE.- kiáltotta laptopját bámulva a fiú, mire barátja (na nem olyan, mert nem homoszexuális) hanyagul levágódott mellé a kanapéra és bekapcsolta a tv-t.
- Louis ne sipítozzál már. Fiú vagy, az meg csak egy hülye blog. - magyarázta a fekete hajú fiú, miközben a csatornákat váltogatta.
- Zayn. Ez en megy szimpla blog. EZ egy őrülten jó blog. Megjegyzem rólad szól, meg egy lányról, aki Liam örökbefogadott húga és ti szerelmesek lesztek és akkor most nem tudom mi lesz a vége. - hadarta el és a végére hisztérikussá vált a hangja, amely megijesztette barátját.
- Louis az egész csak egy kitalált baromság. - mondta unottan a fiú, majd hirtelen elérte valam ia tudatát. - Azt mondtad rólam szól?
- Igen, Mr. Egoharcos. - bólogatott a fanatikus srác, akinek az öléből egy pillanat múlva kikapta a laptopot.
- Gyerünk Louis mutasd meg azt a blogot. - parancsolt rá barátjára, aki mellkasa előtt összefonta karját, felemelte fejé és megsértődött.
- Nem, mert csak magad miatt érdekel. - válaszolta durcás hangon Louis, akiről igazán hihetné mindenki azt hogy meleg, de még egyszer hangsúlyozom nem az.
- Nem magam miatt, hanem lehet hogy ismerem a szerzőjét és tudnom kell, hogy ő írta-e? - magyarázta türelmetlenül a Zayn nevű fiatalúr, hiszen barátja már annyit áradozott erről a blogról, hogy annyit még megtett korábban, hogy megnézze az író nevét. Az íróneve pedig Chloé. A fiú számára egy kedves név, bár a fiú nem egy kedves emlék a lánynak, de erről majd később.
- Lehetetlen hogy ismerd Chloét. - mondta még ugyanabban a pózban Louis, de egyik szeméve lesandított ideges barátjára.
- Louis kérlek. - kérlelte egy kis könyörgéssel a hangjában barátját, mire megadóan sóhajtva gyorsan bepötyögte a weboldal címét. Zayn azonnal elkezdte szemével átfutni a sorokat és csak falta azokat, majd a rövid rész végére érve egy "ez hihetetlen" mosoly ült ki az arcára, majd felfutott a szobájába.
- Hohó, haver hova, hova? - kérdezte egy másik göndör hajú barátja, akit szinte majdnem fellökött, de Zaynt nem érdekelte. Csak betört a szobájába és azonnal elkezdett kutatni asztalának fiókjába, míg meg nem találta azt amit keresett. Egy kis könyvet. Konkrétabban egy naplót, amelynek tulajdonosa Chloé Bucket. Amint a kis könyvecske, mely neki tiltott olvasmány lenne, kezében volt rohant vissza a nappaliban hagyott barátaihoz.
-Beavatnál minket is a hirtelen reggeli túlpörgésed okába? - kérdezte göndör barátja, akivel majdnem karambolozott, de egy legyintéssel csendre bírta és jelezte, hogy később. Gyorsan felütötte a könyvet és megkereste a legtöbbet olvasott oldalát, hiszen rengetegszer elolvasta már ezt a kis naplót titokban, és a blogon is meg kereste a nagyon ismerős mondatot az utolsó részben. Még egyszer átolvasta a blogból a kijelölt részletet:
"Érzékeimet is teljesen megkevered, mert minden érintésednél hideg futkos a hátamon, de közben belül elönt a forróság és a szívem folyamatosan olvadozik. Még a végén már semmi nem marad belőle, mert elfolyik.  De ha éppen nem folyik el, akkor olyan sebesen ver, mintha ki akarná szakítani a mellkasom, hogy szabad lehessen és odamehessen a tied mellé. Szóval egy szóval, megölsz."
Majd letekintett a naplóra és ott is elolvasta a kis részletet, mely szinte ugyanez volt.
"Teljesen megkever, zavarttá tesz. Minden érintésénél a hideg futkos a testemen, de közben belül forróság önt el és ennek hatására szívem folyamatosan olvadozik.A végén tejesen el fog olvadni a szívem és elfolyik, de ha éppen nem ez történik, akkor majd ki szakad a mellkasomból, hogy övével lehessen és mellette legyen. Egyszóval megöl."
Nem teljesen ugyanaz volt, de a fiú rögtön rájött, ezt Ő írta. Arcára egy érdekes mosoly fagyott rá és csak egyenesen meredt a képernyőre, miközben barátai szórakozottan nézték őt és nevettek rajta.
- Zayn. - csettintett egyet Louis, mire a fiú hirtelen felkapta a fejét és feléjük nézett már rendezett vonásokkal.
- Mi van? - kérdezte barátaitól megszólításának okát.
- Elmondod végre? - kérdezte göndör barátját, miközben fürtjeit igazgatta.
- Ismerem őt. - mutogatott a gép felé, mire Louis szemei el kerekedtek.
- TE ISMERED CHLOÉT? - sikította, szó szerint, eltátott szájjal.
- Baszki Louis. - simogatta a fülét göndör barátunk, akinek a neve...
- Bocsi Harry. - ...Harold.
- Igen. Nagyon jól ismerem. - mondta a fiú és az utóbbi mondatnál ellágyult a hangja.
- Hoppá, azt hiszem itt gyengéd szálak vannak. - mondta huncut hanggal Harry, miközben vállba lökte barátját, aki mellette ült, vagyis Louist.
- Azt írta gy ember miatt kezdte el megírni és miatta is fejezte be. - mondta Louis normálisan Zaynnek, figyelmen kívül hagyva Harry cukkolását. Zayn értetlenül nézett barátjára, aki szem forgatva megmagyarázta. - Rólad szól idióta.
- Meg kell keresnem. - mondta Zayn, amint leesett neki, hogy ő az az Ő, aki miatt elkezdte és befejezte.
- Őrültség azt sem tudod hol lakik. - állította meg előbbi biztatója, mire Zayn unottan rá nézett.
- A bradfordi szomszéd lánya. - válaszolta, mire Louis levette a kezét a válláról és csak így szólt.
- Ja hát akkor menj én azt hittem ez ilyen plátói szerelem volt. - mondta feltett kezekkel Louis és több sem kellett Zaynnek, mert felpattant és épphogy pár dolgot összedobált egy táskába, már fogta is a kocsi kulcsot és elment.
- Na ezt most magyarázza el valaki. - mondta Harry, miközben a bejárati ajtót nézte.
- Túl hosszú. - mondta Louis és ölébe véve a laptopot elkezdte böngészni tovább a világhálót és hagyta, hogy tudatlan maradjon egyik barátja, akit majd Zayn felvilágosít a másik kettővel egyetemben. Legalábbis Louis így gondolta, hiszen ez nem az ő dolga így nem üti bele az orrát.

Meglepetés!! Tudom még csak egy megjegyzés jött és tovább akartam húzni az időt, de már én magam türelmetlen vagyok. Lehet hogy kicsit bonyolultnak fog tűnni elsőre, de ez a második évad bevezetője volt. :))
Évesz,xx
U.i: Még sok mindent tartogatok számotokra.