Na szóval, jövő héten én megint balatonon leszek, és holnap pedig vidékre utazom. Nem tudom, mikor lesz új rész, de igyekszem. Az új szereplőket megtaláljátok a mellékszereplőknél :) Remélem tetszik és köszönöm az előző részhez és a díjhoz kapott kommenteket :) Zayn viselkedését, ne próbáljátok megérteni.
Évesz,xx
Winter szemszöge:
Kilépve Zayn szobájából furcsa érzés kerített hatalmába. Valami megbánásféle egy kis hiány érzettel fűszerezve. De miért? Jó tényleg ne ma legjobban sült el ez a kis csevej, hisz egy barátság ment rá, de milyen barátság? Zayn volt az az ember aki előtt valami oknál fogva megnyíltam és ez kölcsönös volt. Éppen ezért akartam jót Zaynnek, hogy elmondom az igazságot a véleményemmel Perrieről. Igen ez lehetett volna nyugodtan is közölni, hogy ne menjen rá a köztünk lévő kötelék, de az tény, hogy kedvelnem kén (Legalább elviselnem!) a nagyon jó barátom társát, akit ő választott. Na most én és Perrie kölcsönösen utáljuk egymást, és egy légtérben nem tudunk meglenni., tehát az elviselés még csak fel sem merül. Ja és valamiért Zayn se lenne képes elviselni Harryt, ha (!!) a barátom lenne. Nem mintha titokban arról képzelegnék, hogy Harry meg én... Pfff, soha. Na de én jogosan rühellem a kacsacsőrűt (Perrie), de Zayn milyen alapon nem tudná elviselni Harryt? Hiszen barátok. Legjobb barátok. Talán félt engem tőle. De azt hiszem elég nagy vagyok már ahhoz, hogy kivel próbálok meg valamit és kivel nem. A francba is.. mi baja van Zaynnek? Mert az holt biztos, hogy ez nem az a Zayn akivel pár napja minden titkomat megosztottam. Azt a Zaynt valószínűleg elrabolták valami erős kis hülye űrlények és beköltöztettek valami idióta ufot a a fejébe. Igen! Pontosan ez történt. Nincs rá más magyarázat. Na oké... ez már szánalmásnál is szánalmasabb, mint az, hogy folyamatosan cigivel próbálom elterelni a gondolataimat. Igen. Most is éppen az ablakpárkányon ülök és füstölögtetem a nikotin bombát. Kell lennie valami jobb és egészségesebb módszernek is erre. Régen is csináltam valami gondolat elterelés miatt ,de mit is csináltam...
-Hát persze!-csaptam a homlokmora. Mint villám suhant be az agyamba, hogy mit is tevékenykedtem mindig. Hála a beszűrődő akkordoknak eszembe jutott. De sajnos ezt nem csinálhatom itthon, mert még valaki meghallja és azt nem szeretném, de a park tökéletes hely rá. De várjunk csak.. hisz nekem nincs is itt az "eszközöm". Bingo! Liamnek van. Ezzel a gondolattal gyorsan összeszedtem magam. Egy tőlem távol álló összeállítást sikerült felvennem, de tetszett ezért nem cseréltem le. Miután késznek éreztem magam átosontam Liam szobájába. Belépve megcsapott a megszokott illata. és vele együtt a régi emlékek áradata is. Mikor viharok idején szorosan ölelt át engem és úgy aludva vigyázott rám. Mikor 2 hónapig az ő szobájában laktam, mert az enyémben mumus veszély volt. Ő hozott át nekem mindig ruhát és egyéb dolgokat. Ezek akkor is szép emlékek maradnak örökre és mindig meg fognak mosolyogtatni. Mint például most is, de egy könnyed fejrázással visszatérek az eredeti tervemhez. Körbe pillantva a szobában a sarokban megakad a szemem a számomra szükséges eszközön. azonnal odamegyek és bele teszem a mellette lévő rock bagbe és átvetve a vállamon az ajtó felé indulok, miközben elmorgok egy "Csak nem haragszik meg, ha kölcsön veszem" mondatot. Odaérve az ajtóhoz résnyire kinyitom és oldalra kitekintve, megállapítom, hogy tiszta a terep. Kilépte és becsuktam magam után az ajtót. Már indultam volna, de akkor...
-Kémkedünk, kémkedünk?-kérdezte egy ismerős hanga hátam mögül, ami megfagyasztotta vért az ereimben. Lassan megfordultam és szembe találtam magam az engem leleplező Harryvel.
-Jaj hát Harry. De rég találkoztunk. De nem érdekes, hogy mindig itt találkozunk, ráadásul te mindig hiányos öltözetben vagy? Vagy ennyire szereted mutogatni az izmos mellkasod Herkules?-böktem meztelen mellkasára, mert éppenséggel most egy szál alsógatyában volt.
-Szép terelés Winter.-mosolygott rám elismerően, de gúnyosan is, mert nem jött be a tervem.- Na szóval mit csináltál Liam szobájába?
-Semmit csak. Régi szép emlékeket idéztem fel.-néztem rá ártatlan pillantásaimmal és mosolyommal.
-Aha. És minek a gitár? Hova mész Winter?- vonta fel a szemöldökét
-Hát csak járkálok egyet a gitár meg csak csak kell.-magyaráztam, mert nem akarom, hogy tudja.
-Ugye nem a parkba mész?-kérdezte és mlyen beledöfte zöld pillantását a szemeimbe.
-Hááát...
-Winter.-szólt kicsit mérgesen.-Miért? Megint találkozni akarsz azzal a Bryannel meg Nathannel? Winter jó lenne, ha sors megismételné önmagát? hm?
-Jaj Harry szállj már le erről. Nathan meg Bryan nem olyan, az meg hogy hova megyek nem te dolgod. Csak szeretnék egyedül lenni.-forgattam meg a szemeimet.
-De Winter kérlek. Csak féltelek és nem akarom, hogy bajod essen.-nézett már lágyabban.
-Akkor bízz bennem jó és ne szólj senkinek, hogy hova mentem. Kérlek.
-Rendben.-sóhajtott egy nagyot én meg gyorsan lábujjhegyre állva adta megy puszit az arcára.-Gyakrabban zsarolhatnál meg ilyen dolgokkal.
-Álmodozz Styles, csak álmodozz.- vigyorogtam rá és megfordulva elindultam lefelé. De út közben kaptam egy lenéző pillantást egy bizonyos Zayntől. Valószínűleg végig nézte a zsarolós jelenetet, de akkor is ez miért baj? Tudtommal nem csináltam semmi illegálisat, vagy rosszat egy arcra puszival. Attól, hogy már nem vagyunk barátok, még nem érdemlek lenéző pillantást. Na mindegy. Irány a park!
Odaérve rögtön egy csendes kis zug után kutattam, de megakadtam a szemem valakin. Vagy inkább valakin. Pontosabban egy lányon. Szőke haja töredezve hullott vállára, miközben kopott nadrágján fekvő gitárján játszva kísérte saját ének hangját. Előtte egy kalap helyezkedett el, melyben az aprók csilingeltek. Innen soknak tűnik,mit összegyűjtött, de ha megszámolnánk nem lenne több 20 fontnál. Valami viszont úgy húzott a lány felé, mintha ő lenne a mágnes én meg a vas és mire észbe kaptam, már ott álltam előtte.
-Öhmm...Hell.. Bocsi én Winter vagyok. Beszállhatnék hozzád a zenélésbe? Kicsit besegítenék.-mosolyogtam rá az ismeretlen lányra.
-Öhm persze hogyne. Örülnék neki.- mosolygott rám és odébb húzta a cuccait, hogy leülhessek.- Én amúgy Loren vagyok.
-Nagyon örülök Loren. Na most mit szólnál, ha először is átöntenénk a kalapból a pénzt a gitár tokomba, hiszen akkor kevesebbnek hat.-magyaráztam, miközben véghez vittem a műveletet.
-De hát akkor becsapjuk az embereket?-kérdezte hüledezve.
-Én az optikai csalódás kihasználásának nevezném.- nevettem, de mikor felegyenesedve megláttam Loren arcát egyből elkomorodtam.- Szeretnéd, ha visszaönteném a kalapba?
-Megtennéd?-nézett rám mosolyogva és csillogó szemekkel. Én pedig mosolyogva bólintottam egyet és visszaöntöttem az aprót.
-Tudod soha nem találkoztam még egy ilyen tiszta lelkű emberrel sem.- dicsértem meg mosolyogva
-Hát ilyen a természetem.-mondta szerénykedve én pedig felkuncogtam.
-Na de akkor mivel kezdjünk?-kérdeztem feldobódva, miközben ellenőriztem a gitár hangolását. Persze tudom, hogy Liam tudja a legjobban behangolni. Tőle tanultam minden gitár tudásomat.
-Egyszer te választasz egyszer én. Kezdjed te.- bökött rám mosolyogva.
-Rendben akkor legyen Oasis Wonderwall.-mondtam az egyik kedvenc számomat.
-Imádom.-vigyorodott el és beszámolva elkezdtem először én gitározni, majd Loren is beszállt, ütögetve a gitárját.(Winter-kék, Loren- sárga)
Today is gonna be the day
That they're gonna throw it back to you
By now you should've somehow
Realized what you gotta do
I don't believe that anybody
Feels the way I do about you now
Backbeat the word was on the street
That the fire in your heart is out
I'm sure you've heard it all before
But you never really had a doubt
I don't believe that anybody feels
The way I do about you now
And all the roads we have to walk along are winding
And all the lights that lead us there are blinding
There are many things that I would
Like to say to you
I don't know how
Because maybe
You're gonna be the one who saves me ?
And after all
You're my wonderwall
Today was gonna be the day?
But they'll never throw it back to you
By now you should've somehow
Realized what you're not to do
I don't believe that anybody
Feels the way I do
About you now
And all the roads that lead to you were winding
And all the lights that light the way are blinding
There are many things that I would like to say to you
I don't know how
I said maybe
You're gonna be the one who saves me ?
And after all
You're my wonderwall
I said maybe
You're gonna be the one who saves me ?
And after all
You're my wonderwall
Végig egymást nézve énekeltük Lorennel nem is figyelve, hogy néhány ember megállt körülöttünk, sőt a vége felé még néhányan tapsoltak is. Lorennel a dal végén egymásra néztünk és szinte egyszerre nevettük el magunkat.
-Nekem nagyon tetszett.- mondta Loren felegyenesedve a nevetésből.
-Nekem is és ahogy látom az embereknek is.- biccentettem a kalap felé.
-Fantasztikus hangod van Winter.-mondta csodálkozva, én meg csak megráztam a fejem.
-Annyira mint neked. Na de most te választasz.-löktem meg a vállammal. Rengeteget énekeltünk együtt és gitároztunk. Nagyon jól éreztem magam Lorennel és tényleg minden gondomat elfelejtettem. Már éppen az utolsó számon gondolkoztunk, hiszen teljesen elfáradtunk.
-Nem kéne nektek egy dobos lányok?-kérdezte meg egy sréc odaállva elénk. Visszagondolva én is így nézhettem ki, mikor csak így odaléptem Loren elé? Na jó nem így, mert én lány vagyok ő meg fiú, na mindegy. azt hiszem kezdenek rám rossz hatással lenni a srácok...
-Hát miért ne?-vonta meg a vállát Lo.
-Okés.- egyeztem bele én is a srác pedig a kezében tartott dob-dobozra leült.-Én Winter vagyok, ő pedig Loren. Benned kit tisztelhetünk kedves dobosunk?
-Blake lennék.-vigyorgott önelégülten és közben színpadiasan meghajolt.
-Hát akkor Blake válassz egy dalt, ami sajnos ma az utolsó lesz, de holnap újra csatlakozhatsz hozzánk.-mondta Loren.
-Katy Perry, Wide awake.-vágta rá határozottan.
-Kezdje a dobosunk. szeretne beszállni az énekbe is?-kérdeztem nevetve.
-Kösz azt kihagynám, de akkor kezdjünk neki.-mondta és elkezdte ütögetni a dobozát ritmusosan, mi pedig beszálltunk gitárral és hanggal egyaránt.
I'm wide awake
I'm wide awake
I'm wide awake
Yeah, I was in the dark
I was falling hard
With an open heart
I'm wide awake
How did I read the stars so wrong
I'm wide awake
And now it's clear to me
That everything you see
Ain't always what it seems
I'm wide awake
Yeah, I was dreaming for so long
I wish I knew then
What I know now
Wouldn't dive in
Wouldn't bow down
Gravity hurts
You made it so sweet
Till I woke up on
On the concrete
Falling from cloud 9
Crashing from the high
I'm letting go tonight
(Yeah I'm) Falling from cloud 9
I'm wide awake
Not losing any sleep
Picked up every piece
And landed on my feet
I'm wide awake
Need nothing to complete myself - nooohooo
I'm wide awake
Yeah, I am born again
Outta the lion's den
I don't have to pretend
And it's too late
The story's over now, the end
I wish I knew then
What I know now
Wouldn't dive in
Wouldn't bow down
Gravity hurts
You made it so sweet
Till I woke up on
On the concrete
Falling from cloud 9
Crashing from the high
I'm letting go tonight (yeah, I'm letting go)
I'm Falling from cloud 9
Thunder rumbling
Castles crumbling
I am trying to hold on
God knows that I tried
Seeing the bright side
But I'm not blind anymore...
I'm wide awake
I'm wide awake
Ugyanúgy megint megálltak az emberek és körbe vettek minket, mint a legtöbb dalnál. Most kicsit többen voltak, hiszen a dobosunkkal még jobb lett a hangzás.
-Gyerekek ez rohadt jó volt.-ütött a dobozára Blake.
-Hát eléggé jó lett.-mondta Loren is.
-Kibaszott jó.- csúszott k ia számon, és hirtelen odakaptam, majd mindhárman nagy nevetésben törtünk ki.
-Mi lenne, ha mindennap zenélnénk itt így hárman?-kérdezte Blake.
-Benne vagyok. Amikor csak tudok jövök. Ha esik ha fúj.-vigyorogtam.-Loren?
-Hülyéskedtek? Ti álltatok be hozzám. Naná, hogy maradok és nagyon jó ötlet.- nevetett.
-Zsír.-bólogatott önelégülten Blake, mire csak felnevettünk.
-Akkor legalább ismerjük meg egymást jobban egy kicsit. Gyertek menjünk el a Starbucksba, ami itt van a sarkon. Úgyis mindjárt esni fog.-néztem fel az égre és a távolból már lehetett hallani a dörgéseket.
○
Már mindannyian megkaptuk a kért italunkat és sütinket.
-Na akkor ki kezdi a mesélést?-kérdeztem
-Na majd én.-mondta Blake és bele is kezdett.- Blake Johnson vagyok. 19 éves vagyok, itt élek Londonban egyedül egy albérletben. Jelenleg zenei főiskolára járok. Igazából itt lakom a közelben és az balakon át hallottalak meg titeket. Nagyon jó hangotok van ezért döntöttem úgy, hogy lemegyek hozzátok. Egyke gyerek vagyok, szüleim rendes emberek és jól ellátnak pénzzel. Ennyi. Röviden, de ha szeretnétek még mesélhetek, hogy...
-Köszi Mr Ego, elég lesz.-szakítottam félbe.
-Loren?-kérdezte Blake.
-Előbb Winter.-mondta halkan.
-Rendben. Winter Payne vagyok. Idén töltöttem be a 18-at. Wolverhamptonban laktam, de idén szó szerint elszöktem ide. A szüleimet nem ismerem. Anyám meghalt szülés közben, apám meg nem vállalta a nevelésem. Tehát adoptáltak. Így most a bátyámnál élek 4 haverjával együtt. A szökésem okába nem szeretnék belemenni. Úgyhogy ennyi.-vontam meg a vállam és kortyoltam egyet a mango juice-omból.
-Te Liam Payne huga vagy?-kérdezték nagy szemekkel szinte egyszerre halkan.
-Ja.-vontam meg a vállam.- Nem nagy cucc. Na de te jössz Loren.
-Hát én Loren Welsh vagyok. 17 éves. A szüleim árvaházba raktak, mert én voltam a legkisebb gyerek és már sokadik. Onnan viszont megszöktem és ide jöttem. Most jelenleg egy idős nénivel lakom, akinek segítek mindenben é néha ad egy kis költőpénzt. Éppen ezért kezdtem az utcai zenélésbe, mert nincs pénzem.-mondta szégyenlősen.- Megértem, ha most már nem akartok egy ilyen nyomival barátkozni...
-Hülye vagy Loren?- kérdezte Blake.-Engem nem az érdekel, hogy honnan jöttél és milyen a múltod. Milyen ruhákba jársz, vagy éppen mennyi pénzed van? Hanem az, hogy jó fej vagy. Már pedig az vagy, legalábbis ez idő alatt amíg együtt voltunk eléggé az voltál.
-Pontosan.-bólogattam, mert teljesen igaz volt az amit Blake szónokolt. Van esze ennek a kis egoistának...
-Köszönöm srácok.-mondta teljesen meghatódva.- Ja na akkor el kéne osztani a ma bejött pénzt.
-Köszi de nekem nem kell. Én nem a pénzért mentem oda hozzád zenélni.-vontam meg a vállam és beleharaptam a sütimbe.
-Én sem. Hanem azért, hogy 2 ilyen szép lány egy ilyen izmos, okos sráccal zenélhessen.-mondta Blake, mire Loren felnevetett.
-Khmm...meg nagyképű...khmm.- tettem hozzá köhögve, mire Blake lelökött a székről és a földön landoltam.-Hééj!
-Bocs fáj a bokám, fel kell polcolni.- rakta a lábát a székre, nagy képűen.
-Köcsög.-jegyeztem meg, majd megöleltem Lorent és kinyújtottam a nyelvem Blake-re- Holnap találkozunk én szerintem haza megyek, mert így is majd letámadnak. Hol voltál? Mit csináltál? Ugye nem azokkal voltál?
-Kik azok az azok?-kérdezte Loren
-Egyszer majd elmesélem.- mondtam.-Na de most lépek skacok. Csumi.
-Viszlát kényeske.-mondta Blake, Loren pedig csak integetett. Na jó már bírom ezt a két idiótát, és valahogy tök összeillenek. Nem Winter, nem játszunk kerítőnőt. Először intézzük el az én problémámat.
○
-Jaj Winter, hát te miért kint zuhanyoztál?-jött rögtön oda hozzám az ajtóba Louis, a hülye kérdésével. Igen, miután eljöttem két perccel elkezdett szakadni az eső. Szerencsére a gitárnak semmi baja, de nekem igen. Szarrá áztam.
-Jaj mert én annyira imádok esőben sétálni. Képzeld még külön esőtáncot is tanultam, hogy az utcán eltáncolhassam és esőben jöhessek haza.-mondtam lelkesedést színlelve.
-Megtanítod?-nézett rám csillogó szemekkel én pedig megforgattam a szemem és felcaplattam az emeltre ott hagyva a lelkes Lou-t. Bírom ezt a gyereket, de nagyon idióta tud lenni. Bementem a szobámba, letettem a sarokba a gitárt. Beljebb lépve megláttam az asztalon a cigit, majd nagyot lélegezve megfogtam és betettem a szekrény legmélyebb sarkába. Le fogok szokni róla! határoztam el magamban. Közben kerestem magamnak, valami otthon i ruhát, mert ami most van rajtam az csurom víz. Mivel elég hideg volt előbb levettem és utána kezdtem el keresgélni. Miközben egy szál fehérneműben keresgéltem, pont akkor nyitott be valaki a szobámba.
-Wint... wow.-szólalt meg a betörőm, aki természetesen nem más volt mint Harry. Ki más jönne be kopogás nélkül?
-Harry kopogás? De ha legalább bejöttél takard el a szemed, vagy húzzál ki.-förmedtem rá.
-Nyugi láttam már női testet.- vonta meg a vállát és ledobta magát az ágyamra.
-Az engem aztán rohadtul nem érdekel, de engem ne láss.-mondtam a fejéhez vágva egy párnát.
-Miért egész jó tested van. Sőt...- miért végig a szemével.
-Most befogod és eltakarod a szemed, vagy...- nem engedte befejezni.
-Vagy segítek kiválasztani mit vegyél fel. Adidas melegítő nadrág, azzal a micimackós pólóval. A hajadat, meg fogd fel kontyba és reggelre kicsit hullámos lesz.-mondta magabiztos mosollyal, majd úgy tettem, ahogy mondott. Nem volt kedvem még tovább így lenni előtte.
-Honnan tudod ezeket te?-kérdeztem meglepődve levágva magam a fotelbe.
-Van egy nővérem.- mosolyodott el.-Tőle tudom.
-Ja boccs.- nevettem, aztán egy hangos kiáltást hallottunk, a szobám elől.
-Winter.-kiáltotta Zayn(?).
-Mi van?- kérdeztem, kinyitva az ajtómat, és vállam felett Harry is kinézett. Meglepődve néztük, hiszen Zayn egy vizes tócsa közepén ült hanyatt fekve.
-Túlságosan fárasztó lenne, feltörölni a vizet, amit magad után húzol?- nézett rám dühösen.
-Bocsi, hogy átmertem előtte öltözni.-mondtam meglepve.
-Nem bocsátom meg. És mi van ha most úgy esek, hogy eltöröm a kezem.-mondta még mindig dühösen.
-Nyugi Zayn, szerencsére nem történt ez és már bocsánatot kértem. Nem kell így felfújni.-néztem hüledezve. Ezen ennyire kiakadni...
-TE se örülnél, ha más víz tócsája miatt hanyatt vágódnál.- kiabált rám, miközben felállt, én pedig hátráltam egy lépést, így neki ütköztem Harrynek. Felnéztem rá és láttam rajta, hogy épp annyira nem érti ő se, amennyire én se.
-Zayn mi van veled? Te ilyeneken röhögni szoktál, nem leordítani a fejünket. Esett az eső, vizesen jött fel maradt egy kis tócsa nagy ügy. Bocsánatot is kért. És tényleg felfújod, mert ha még elájultál volna ,vagy valami olyan történik, tényleg megértem, de mi ilyenekkel szívatjuk nap mint nap egymást.-mondta Harry is az én pártomat fogva.
-Persze védd csak a kis barátnődet.-kiabált vissza, és már komolyan megijedtem. a Kezem a hátam mögött volt és éreztem, ahogy Harry megfogja és bátorításként megszorítja.-Tök jól összeilletek. Meg is érdemlitek egymást.
-Mi van Zayn?-emelte meg a hangját Harry is.
-Annyit mondtam ,hogy megérdemlitek egymást.-mondta flegmán Zayn.
-Komolyan mondom fogalmam sincs mi bajod van. Tényleg nem tesz jót neked, hogy ennyit vagy Perrievel.-rázta a fejét Harry és kicsit magához közelebb húzott.
-Mindenki ezzel jön. Mi bajotok van Perrievel? Ti nektek komolyan fáj az, ha boldog vagyok?-kérdezte idegesen. A szemei szikrákat szórtak.
-Zayn mi...-kezdtem bele halkan, de azonnal rám rivalt.
-Te inkább fogd be jó? Neked aztán semmi közöd ehhez. Ma reggel elvesztettél engem azzal, hogy Harryt választottad. Engem már nem érdekelsz. Ha te is azok közé akarsz kerülni, akiket Harry csak megfektet és utána eldob, csak tessék.-mondta vigyorogva.
-Na most aztán rohadtul elegem van. Te hogy jössz ahhoz, hogy bele szólj Winter életébe, ahhoz meg pláne hogy jössz, hogy én mit csinálok? Igen volt rossz korszakom de rég túlléptem rajta. Tudod senki sem tökéletes.-mondta idegesen Harry.
-Pontosan ugyanezt mondta a kis barátnőd reggel.-mondta félvállról Zayn.
-Zayn mi csak jót akarunk neked, de tudod mit? Megérdemled. Szenvedjél csak. Nem értem miért kellett ez most neked. Kellett, hogy Winter szabályosan féljen tőled? Egy szaros vizes tócsa miatt idáig jutottunk.-kiabált Harry.
-Jaj a szent védelmező. 1 hete, még te voltál az aki itt ócsárolta, most meg hirtelen a te karjaidba bújik. Nem tudom mit kedveltem rajtad Winter. Azt hittem ,hogy egy normális lány vagy, de úgy látszik tévedtem. Ugyanolyan kis csitri vagy mint a többiek. Semmivel nem vagy jobb mint Perrie.-utolsó mondatának szavai már nagyon fájtak. Mit tettem, hogy ezt érdemlem? Semmi rosszat nem csináltam neki és még is bánt. Soha nem akartam neki ártani, pont neki nem, és ezt kapom? Ezt? Hogy leribancozik? Nem bírtam már tovább, megfordultam és Harry mellkasának dőlve sírni kezdtem.
-Boldog vagy Zayn? Elérted amit akartál. Büszke lehetsz magadra.-mondta Harry, majd karjaiba vonva elkezdett kifelé vezetni a szobámból.
-Jaj. Te is ugyanezt tetted vele. Semmivel nem vagy különb nálam.-mondta Zayn, és akkor már nem bírtam kibújtam Harry karjai közül és szembe álltam Zaynnel.
-Igen Harry is megbántott. Elég csúnyákat vágott a fejemhez, de tudod ő ezt jóvá tette. Megmentett. És igen is sokkal különb mint te. Tudod, a te szavaid ezerszer jobban fájtak, mint akkor Harry szavai. Gondoltam, majd újra barátok leszünk, de tévedtem. Nem csak te, hanem én is. És tudod mit? Hozzám többet ne szólj. Ne kérj tőlem semmit és hagyj békén, és én is eképpen teszek. De azt nem engemdem, hogy most magadhoz hasonlítsd Harryt. Nem.-mondtam egyenesen az arcába teljes dühömből. Láttam, hogy megérintették a szavaimat, de azért még visszavágott.
-Nézd már megvéded a kis Harrykét? Jaj de édes.-igaz nem volt olyan éle, mint a többi, de elég volt. Betelt a pohár. Teljes erőmből a tenyerem az arcán csattant.
-Hagyj békén engem. Hagy békén minket.-sziszegtem a fogaim közt, majd elindultam Harry szobája felé. Tudtam ,hogy odaakar át vezetni. Harry óvatosan átkarolta vállam és maga felé húzott. Most jól esett biztonságot adó nagy keze és jól esett, hogy törődik velem. Beérve a szobájába minden érzelem úrrá lett rajtam, és ahogy bezárta az ajtót és megfordult fejem mellkasár hajtottam és újra sírni kezdtem. Zokogni. Zihálva kapkodtam a levegőt. Ő pedig óvatosan átölelt és állát a fejemre rakta. Hátamat körkörösen simogatta és közben adott fejem búbjára egy puszit. Körülbelül 10 percig tarthatott sírógörcsöm, utána eltávolodtam Harrytől.
-Köszönöm.-suttogtam mélyen a szemébe nézve.
-Nem tudom, hogy mi ütött Zaynbe ő sosem..- kezdte védeni, de nem engedtem neki.
-Ne védd. Kimutatta a foga fehérjét. Ez van. Csak azt remélem, hogy a titkaimat nem árulja el.-gondolkodtam el.
-Nyugi. Nem fogja. a titkokat megőrzi.-suttogta és újra szorosan magához ölelt. Most én is szorosan visszaöleltem Harryt. kezemmel derekát karoltam át és arcomat a nyakába fúrtam. Éreztem hajának alma illatát, aftershavejének illatával keveredve, de még így is nagyon finom volt. Most nagyon jól esett Harry közelsége. Kicsit eltolt magától, hogy arcomra nézhessen, majd arcomat két keze közé fogta és óvatosan lehajolt hozzám. Ajkait az enyémekre helyezte és lágyan megcsókolt. Nem zavart, sőt inkább meglepően ez is jól esett, így óvatosan, de visszacsókoltam.
Ja és egy kis plusz, hogy eltudjátok helyezni térben, ez Winter szobája:(legalábbis valami ilyesmi)